Az FGK Publisher honlap az FGK Publisher Londonban (United Kingdom/Egyesült Királyság) bejegyzett kiadó honlapja, amelynek tevékenysége online eKönyv eladás, célja a magyar nyelvű irodalom népszerűsítése.
Az FGK Publisher 2014. június 1-én alakult.
Adószám(UTR): 56041 60166
emailcím: info@fgkpublisher.com
Ferenc G. Kocsis költészete (összefoglaló)
Ferenc G. Kocsis a mai modern magyar költészet új stílusának megteremtőjeként vált ismertté. A XXI. század követelményeinek is eleget tevő, stilisztikai fejlődést elősegítő műveivel valóságos forradalmat hozott a magyar költészetben és egyben új kihívást mutat minden költőnek a nyelvi fejlesztés tekintetében és lehetőségeiben. Számos műve nem egyszerűen a tartalmi vagy a formai bravúr kategóriájába tartozik, hanem a kettő együttese és egysége hasonlóan a más nyelvek az adott nyelvben megfogalmazott költészeti követelményeihez alkalmazkodva.
Művei között az európai nyelvekből fordított versek, valamint a saját témafeldolgozások mellett a formai elemek átvételével és új egyedi tartalmi interpretáción alapuló alkotások is megtalálhatók. Művei mind stilisztikai fejlesztési, mind tartalmi tekintetben az egyén vagy a társadalom középpontba vagy egyszerre szereplően ellentétbe állításával fejtik ki a mondanivalójukat. Témaválasztása sokrétű. A zenei tartalom kifejezésétől kezdve, dalszövegek írásán, fordításán át a prózából versbe írt tartal-
makat is felöleli. A természet és a városok élete kulcsszerepet kap a legjelentősebb versei témaválasztásakor is. Hasonlóan, az egyéni élet változásai költői leírásánál is kedvelt témája marad az ember természethez való viszonya.
Ferenc G. Kocsis költészeti munkáját több díjjal is elismerték. A devoni körben tartott előadásai nemzetközi ismertségnek örvendenek. További információ a Ferenc G. Kocsis Facebook oldalon.
Elvira Blomé költészete (összefoglaló)
Elvira Blomé nagyrészt verseket, dalszövegeket ír és fordít francia és olasz nyelvből magyar nyelvre első megjelent verses-kötetében, amelyben elsősorban a francia popzene legismertebb dalainak szövegét találhatjuk a fordításai között. Emellett azonban nem tagadva más komolyabb műfajokban is tevékenyen részt vesz a magyar nyelvre való fordítások megalkotásában, amelyek szintén részét képezik sokoldalú művészetének és ezzel a kortárs magyar költészetnek is. A természeti képeket előszeretettel és nagyon hatásosan használja a költeményeiben, stílusirányzata alapján a devoni költők közé tartozik. Elvira Blomé jelenleg Párizsban él, 2015-ben elnyerte a Ferenc G. Kocsis költői díjat A Maritza című kötetével. További információ az Elvira Blomé Facebook oldalon.
Könyvismertető
Betekintésként Ferenc G. Kocsis költő A koldus szépsége című verseskötetébe maga a költő által a lehető legáltalánosabb formában megírt rövid verstartalom összefoglalókat ismertetjük, amelyek a versek eredeti sorrendjétől független sorrendben a következők:
A resurrectionists tevékenysége Londonban és egy Hitchcock film az angolszász kultúrában ötletforrásként jelentősen befolyásolhatta a költő témaválasztását, aki sokat járhatott a London belvárosában levő ismert resurrectionists helyszíneken és elmélkedhetett London történelme azon periódusának sokat vitatott eseményeiről, amelyek az orvostudomány fejlődését nagymértékben elősegítették az adott korban.
A fekete szamár legendája egy pszichológiai komplexus teljes leírása, amelyet az egyén nem tud feloldani hagyományos módon egy kis hely társadalmi közegében és így újra meg újra végzetszerűen szembetalálja magát vele.
A budapesti Városliget a városi ember képzeletében levő realista tájleírással tűnik fel a versében, amelyben a mellőzöttség mint társadalmi helyzet átérzése és küldetéstudatként való megjelenése vezérfonalként vonul végig a versen egészen a végén található fohász-ítélet befejezésig.
Az éhség mint intelligencia vagy az értelem vezére, amely érzésének ereje az ösztönnel rokonítható, emberi hovatartozást elősegítő és meghatározó erő, amely a társadalmi erők körmönfont erőszaka ellen fejti ki hatását alapvető emberi élethelyzetekben, amelyben az egyén mond ítéletet a maga és az őt körülvevő társadalom viszonyáról.
A bezártság vagy mozgási térhiány érzése értelem vagy gondolkodást szűkítő helyzetek feloldhatatlan problémaként való megjelenése emberi sors analógiája egy társadalomban, ahol az emberi élet és szabadság az értéktelenség szintjére süllyed a hatalom fenntartói számára.
Az állat allegóriák szamár, veréb, egér, macska, vándormadár élethelyzetek leírása egyéni kiútkeresés társadalmi csapdákból egy diktatórikus rendszeren belül, ahol az egyén vesztésre van ítélve a társadalmi rendet fenntartó korrupt szadista erők által, amelyek a saját létezésüket a társadalmi lét értelmeként az egyén meggyilkolásán keresztül próbálják meg igazolni.
A hiányok hiánya az ösztön szintjén és ennek következményei az emberi pszichére: az önmegvalósítás hiánya, társadalmi sztereotípiák követésének hiánya, szerepjátszási zavarok a mindennapi életben pszichológiai oldalról megközelítve és kíméletlenül feltárva őket sokat árul el egy a társadalom perifériájára szorított ember önértékeléséről.
Emberi sorsösszegzés történelmi távlatban és történelmi hasonlatokkal jelentőségteljesen fohász-jövőképpel lezárva, stílusteremtő igénnyel megírva mutatja a költő a tartalmi összefüggéseket a hozzá leginkább megfelelő formában kifejezni kívánó igényét.
Egyfajta társadalomkutatói összefoglalás Magyarország társadalmáról, amelyben egyéni sorsok összegzése található szinte majdnem irónikus írói-költői felfogásban szociológiai szemlélet szemüvegén keresztül figyelve az emberi élet, ragaszkodás, kitartás és társadalmi értékítélet átalakulását.
A szerelmi élet filozófikus szemlélete, nevezetesen a szerelem, szeretethiány és elvesztés érzésvilága, személyiségmeghatározó és személyiségalakító szerepe, a későbbi életre kiható gondolkodás és értékelési mód hatja át a mélyen a személyiségbe, a lélek mélységeibe tekintő verseiben a költő gondolatvilágát szinte a kezdettől a végkifejletig a szemünk előtt lejátszódó érvek kifejtése, fordulatok megjelenése és konklúzió formájában.
Egy leegyszerűsített filozófiai és pszichológiai iskola alapításnak lehetünk tanúi, amelynek alapjai ugyanannak az épületnek az építőköveiből vannak kirakva, mint a lebontott iskola építményének alapjai. Az entrópia egy más összerendezettségi lehetőségére támaszkodva párhuzamos gondolatvilág mondja ki az emberi zsenialitást, ha van egy adott rendszerben. A természettudomány a társadalomtudomány törvényeit írja le kellőképpen elvonatkoztatott formában.
Egy földrész történelemszemlélete és népek, népcsoportok múltja, jelene és jövője tragikus módon történő leírásához a költő az e tartalomhoz illő monoton versformát választotta, amely szinte sugallja a végkifejletet az olvasó számára.
A csoportos emberek vízparton való megjelenítése során a mozgás intelligenciahordozó szerepe mutatkozik meg a vesszakok végén kulminálva egy mámorszerűnek tűnő világban, amelyben a vigasságot minden szereplő a legtermészetesebbként fogadja el hétköznapjaik feledésére.
A Duna-Szajna hasonlat idő és történelem, élettörténetben szerelem és végzet családi minták élményei feldolgozatlanságának átélése felnőttkorban ösztönös magatartásmintákkal párosulva másokra kivetített ösztön-tárgy fogalomvilág tartalommal jelenik meg, amely elemi erővel hat az egyén sorsának alakításában az emberi élet sorsdöntő pillanataiban.
Két idézet Ferenc G. Kocsis A koldus szépsége című kötetéből:
Az FGKjgysz2158/5 című verséből:
Hajlik a vízben sás és nád,
ha fürge szellő arra jár.
Szoknyában fordul minden lány
s táncra perdül a világ.
Az FGKjgysz2158/11 című verséből:
Hogy mit félne e szavak foglya,
ki földön él és írva lop?
Kerek égen a nyakló fogja
s egy látomást bután kohol.
Verse csak aljas árusé lesz
s mi ajkán kelt, orzó jogé.
Félelmet csalt csak félbeszéddel,
a toleráns furkósbotét.
© Ferenc G. Kocsis
Két idézet Elvira Blomé A Maritza című kötetéből:
A Könnyű szél című verséből:
Barátom minden szél,
ha szívem fáj vagy ég
és szívem legmélyén
szerelem és remény
e széllel együtt él.
A Szivárvány-lány című verséből:
Szemében köd s furcsa képzetek, –
mind rossz álomként száll tova.
Eltűnő szivárvány fénye lett
eltékozolt ifjúkora.
©Elvira Blomé
Két idézet Ferenc G. Kocsis Magyar nyáj 2006 című kötetéből:
A Hazám című verséből:
Mint őszből fújt furcsa levéldomb,
sok-sok összekuszált régi gond
emléke vissza-visszajár
téli napok ködös hajnalán.
A Magyar nyáj 2006 című verséből:
Vére folyik, vére folyik
a megkínzott nyájnak.
Földre hull és elhanyatlik
a szegény bárányka.
©Ferenc G. Kocsis
Két idézet Ferenc G. Kocsis Az álmok tengerén című kötetéből:
A Tengerparti fények című verséből:
Tengerzöld szemébe nézve,
amint könnyet ejt hirtelen,
legbelül, lélekben érzem,
hullámok játszanak velem.
A Tengerparti lány című verséből:
Tengerparti szépleány,
emlékszel-e még reám?
Szerelmed, ha itt a nyár,
könnyes szemmel visszavár.
©Ferenc G. Kocsis
Egy idézet Francesco M. Piave Traviata című Giuseppe Verdi operájához írt szövegkönyvéből Elvira Blomé és Ferenc G. Kocsis fordításában:
I. FELVONÁS
V. JELENET
VIOLETTA
Gondolatom szálljon
velem, mint egy álom!
Mindegyik órában
földi boldogságban
s örömben találjon!
©Elvira Blomé
©Ferenc G. Kocsis
Egy idézet Ferenc G. Kocsis Nyári nap Párizsban című kötetéből:
A Versek és álmok című verséből:
Míg ringatott az ének
s csak tűnt az álom,
szívem szenvedélye
szólított magához.
Egy vers bennem égett,
mint csillag az égen
s vezetett fényével
úton és reményen.
©Ferenc G. Kocsis
Két idézet Ferenc G. Kocsis A tenger lánya című kötetéből:
A Lisa és Edgar című verséből:
Beljebb jön a szép tengerész
s kék szemével Lisára néz.
Elámul a szépség láttán
s szíve olvad a varázsán.
A Bírók s tanúk című verséből:
A jövendő égboltjára
mered a múlt bitófája,
s hallik titkok suttogása
csöndet szűrő éjszakában.
©Ferenc G. Kocsis
Egy idézet Ferenc G. Kocsis A Múzsához című kötetéből:
A Fonyódi szépleány című verséből:
Szemének tükrében
tündöklő szépséggel
vágy és álom égett
oly tiszta fénnyel.
©Ferenc G. Kocsis
A honlap első oldalán látható festményrészlet kép Ferenc G. Kocsis szíves engedélyével jelenik meg. ©Ferenc G. Kocsis
